Tudod, hosszú álom az élet, valaki rosszat álmodik, valaki szépet. Én azt szeretném, ha mi együtt álmodnánk valami szépet, s álmunk soha nem érne véget.

Ha szeretsz, olyat szeress, ki téged viszontszeret, mert többet ér egy baráti kézfogás, mint 100 hazug szerelmi vallomás!!!

Hogyha patak partján szomorú fűzfa volnék, alkonyatkor szépen rád hajolnék, s füledbe súgnám altató mesémet, és százszor elmondanám, hogy SZERETLEK!!


A szerelem olyan, mint egy álom, néha szép, néha fájdalom, igazán szeretni, csak egy valakit lehet, és pedig az ki téged is szeret.


Este, ha lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem hozzád az én csillagom. Egy pillanatra kérlek, figyelj rá, mert a nevemben szép álmokat kíván!!


Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent, csak a pillanatnak élsz, mely megér mindenkincset! Egy forró csók, melytüzes a vágytól! Érzem, örökre hozzád láncol!!

Mindnyájan angyalok vagyunk, de csak 1 szárnyunk van. csak akkor tudunk repülni, ha szorosan átöleljük egymást!


Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni. Simogatni arcod csókolni szád. S várni, hogy végre együtt lehessünk már.


Árnyak mozognak, kelnek szaporán, én csak nézem a holdat, csillognak a csillagok, mint a borostyán, már csak te hiányzol, s tőled lenne szívem oly olvadt.


Kínzó vágy gyötör, hiányod majd megöl, nem bírom ki nélküled! Kérlek, szoríts magadhoz, csókkal mond, hogy szeretsz!


Ne hidd, hogy szerelmedet térden állva kérem én, bár szívem éreted ég, koldulni büszke még!

Olyan vagy nekem, mint lepkének a Hold az éjszaka egén. Folyton felé repül, de el nem érheti.

Erős a sodrás és elvisz az ár. Szeretnék szívednek szerelmet szerezni szerelmes szívemet szívedhez szegezni, szólj szaporán szerelmes szavakat szerelmem száguldó szavával.


Más csókol, más szeret és máskarja zár. De emléked megvan, szívembe temetem, bárhová bújsz én sohasem feledem.


Mit meg nem tennél, hogy megszerezd? Mit meg nem tennél, hogy megtarts? Mit meg nem tennél a szerelemért?

Ha minden lánc elszakad, ha minden szív meghasad, ha mindenki elfelejt, én akkor is itt vagyok neked, mert szeretlek!!


Fáj a lét a létezés, a lefekvés és az ébredés. Fáj a múlt és fáj a jelen, mindazazért, mert nem vagy itt velem.


Leszáll az est, jön 1 manó, apró álmot hozó, kicsinyzsákja vállát nyomja, aludni fogsz, ő már tudja. Bebújik melléd az ágyba, füledbe súgja: JÓ ÉJT TE DRÁGA!


A szüleid biztos tolvaj űrhajósok voltak, mert elhoztak egy csillagot, és odaadták neked. És a szemedből rám ez ragyog!