"Az apának el kell mennie otthonról, de

megkéri a tizenkét éves kislányát, hogy amíg

ő távol van nyírja le a füvet a kertben. Hogy

egy kicsit motiválja a lánykát kilátásba

helyezi, hogy ha estig végez vele akkor

kap száz dollárt.

Este hazaér a családfő és elégedetten látja

hogy a fű az egész kertben le van nyírva.

De mielőtt belépne a bejárati ajtón a szeme

sarkából észreveszi, hogy az egyik sarokban

bizony nincs lenyírva a fű. Belép a házba,

és kérdőre vonja a lányát:

-Kislányom, így nem tudom odaadni a 100

dollárt, mert láttam, hogy nincs lenyírva

a fű mindenhol.

Mire a lány így válaszolt:

-Apu, inkább nem is kell az a pénz, de ott

a sarokban nem vagyok hajlandó lenyírni a

füvet!

Az apa nagyon megdöbben ezen, és elhatározza,

megnézi vajon mi lehet a kert sarkában.

Odasétálva megdöbbenve látja, hogy a kérdéses

részen a fű közepén ott ül egy béka, nagyokat

pislog és halkan brekeg.

A kislánynak nem volt szíve bántani őt, és

ahhoz sem volt szíve, hogy megbolygassa a

kis béka környezetét.

Az apa visszament a házba, és miközben

elővette a pénztárcáját és így szólt a

lányához:

-Ahol szeretet van, ott mindig van egy

kis rendetlenség is"